Elfolyt víz díja csőtörés után

Csőtörés és vízszámla: először a számlát ellenőrizze

A Fővárosi Vízművek tájékoztatása szerint a mérőket évente egyszer olvassák le, és ha a leolvasás nem sikerül, a számla becsült mennyiséggel készül. Mielőtt díjrendezésről érdeklődik, nézze meg ezeket:

Leolvasott vagy becsült fogyasztás?

A számlán látszik, hogy a mérőállás leolvasásból vagy becslésből származik. Becsült számlánál a különbség egy része az elszámolásból is adódhat.

Melyik időszakra szól?

Vesse össze a számlázási időszakot azzal, mikor kezdődhetett és mikor szűnt meg a szivárgás.

Egyeznek a mérőállások?

Fotózza le az aktuális állást dátummal, és ellenőrizze a számlán szereplő értéket és a mérő gyári számát.

Hogy mennyi víz folyhatott el, és ez körülbelül mennyibe kerül, a mennyi víz folyik el egy szivárgással? cikk alapján számolhatja ki. Ha még az sem biztos, hogy a többletet szivárgás okozza, a vízóra-tesztet és a fogyasztók ellenőrzését a pörgő vízóra és magas vízszámla oldalon találja.

Ivóvízdíj és szennyvízelvezetési díj: két külön ügy

A számlán az ivóvíz és a szennyvízelvezetés díja külön tétel, és a kettőt nem feltétlenül ugyanaz a szolgáltató kezeli. A Fővárosi Vízművek is azt kéri, hogy a számla felülvizsgálatát mindig az adott szolgáltatónál kérje, ezért előbb ellenőrizze, ki az Ön szennyvíz-szolgáltatója.

Az ivóvízdíjról a Fővárosi Vízművek azt írja, hogy a felhasználó vezetékén elfolyt víz szolgáltatottnak minősül, ezért azt nem írják jóvá. Más a helyzet, ha a hiba a társaság karbantartási körébe tartozó szakaszon keletkezett: ez tájékoztatásuk szerint a bekötési mérő mögötti 10 cm-es szakaszig, illetve a belső elzáróig tart. A vízóra körüli szakasz és a kerti vezeték kérdéseiről a csőtörés a kertben oldalon olvashat.

Csatornadíj csőtörés után: miért számít, hová jutott a víz?

A szennyvízelvezetési díj alapja a bekötési vízmérőn mért vízmennyiség. Ha a víz egy rejtett hibán át a talajba vagy a szerkezetbe szivárgott, nem jutott a csatornába. A víziközmű-szolgáltatásról szóló kormányrendelet ezért előírja, hogy a hiba ellenőrzésekor rögzíteni kell, a szennyvízhálózatba jutott-e az elfolyt víz, vagy a környezetben szivárgott el, és erre az esetre a szennyvíz mennyiségének külön elszámolási szabályát adja meg.

Ha a víz a lefolyóba vagy a WC-csészébe folyt, az a csatornába került; ilyenkor ez az érv nem áll fenn. Hogy az Ön ügyében milyen elszámolás alkalmazható, azt az illetékes szennyvíz-szolgáltató állapítja meg.

Mikor érdemes díjkorrekcióról érdeklődni?

Az alábbi helyzetekben van értelme rákérdezni – ez nem jelenti, hogy a kérelmet biztosan elfogadják:

• a víz rejtett hibán át a talajba vagy a szerkezetbe szivárgott, nem a csatornába;
• a hiba a szolgáltató karbantartási körébe tartozó szakaszon lehetett;
• a számla becsült fogyasztás alapján készült, és a tényleges mérőállás ettől eltér;
• a hiba helye bemutatható, és a javítás megtörtént vagy folyamatban van.

Pest megyében a helyi víz- és szennyvíz-szolgáltatóval egyeztessen: hogy ott milyen lehetőség van, és milyen iratokat kérnek, azt az adott szolgáltató feltételei határozzák meg.

Ha most folyik a víz

A számla várhat. Előbb zárja el a vizet, ha az elzáró ismert és biztonságosan elérhető, és kérjen segítséget. Az első lépéseket a csőtörés esetén: mit tegyek? cikk foglalja össze.

Milyen dokumentumokat kérhet a szolgáltató?

A kormányrendelet szerint a házi hálózat meghibásodását a mérőállással együtt haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül be kell jelenteni a szolgáltatónak, a hiba helyét ellenőrizhető módon be kell mutatni, a javítást pedig számlával vagy más dokumentált módon, például fényképpel kell igazolni. A budapesti szolgáltatók tájékoztatói alapján ezekre lehet szükség:

• A mérőállás dátumozott fotója, a számlán szereplő készülékhellyel és gyári számmal.
• Fényképek a hiba helyéről és arról, hová jutott a víz.
• A javítás igazolása: a javítást végző szakember számlája, illetve fénykép vagy más dokumentáció a javításról.
• Budapesten a szennyvízdíjhoz, ha az FCSM a szennyvíz-szolgáltató: az FCSM kitöltött nyilatkozata (6-os számú nyomtatvány), és ha van, a Fővárosi Vízművek nyilatkozata a vízdíjra adott kedvezményről.

A pontos listát és a benyújtás módját mindig az illetékes szolgáltatónál ellenőrizze.

Bemérési jegyzőkönyv vagy javítási igazolás?

A kettő nem ugyanaz. Bemérési jegyzőkönyvünk azt rögzíti, hogyan vizsgáltuk a vezetéket, és hol jelöltük ki a hiba helyét. Segíthet abban, hogy a hiba helyét a szolgáltatónak bemutassa, de a javítást nem igazolja: azt a javítást végző szakember számlája vagy a javításról készült dokumentáció teszi meg. Azt, hogy melyik iratot fogadják el, a szolgáltató dönti el.

Ha a hiba nem látható, a rejtett forrás felderítéséről a vízszivárgás bemérés és keresés oldalon olvashat.

Milyen sorrendben rendezze az ügyet?

1. Kárenyhítés

   Zárja el a vizet, ha az elzáró ismert és biztonságosan elérhető.

2. Mérőállás és bejelentés

   Fotózza le a mérőállást, és jelezze a hibát a vízszolgáltatónak.

3. A forrás felderítése

   Ha a hiba nem látható, a bemérés kijelöli, hol kell feltárni a vezetéket.

4. Javítás és igazolás

   A javításról kérjen számlát, és készítsen fényképeket a hibahelyről és a kész munkáról.

5. Kérelem a vízszolgáltatónál

   Érdeklődjön az ivóvízdíj elszámolásáról, és kérdezze meg, milyen dokumentumokat kérnek.

6. Kérelem a szennyvíz-szolgáltatónál

   Ha a víz nem a csatornába jutott, a szennyvízdíj felülvizsgálatát az illetékes szennyvíz-szolgáltatónál kérje.

Mit kérdezzen a szolgáltatótól?

• Ki a szennyvíz-szolgáltatóm?

  A számlán vagy az ügyfélszolgálaton ellenőrizze; az ivóvízdíjat és a szennyvízelvezetési díjat nem feltétlenül ugyanaz a szolgáltató kezeli.

• Hol ér véget a szolgáltató karbantartási köre?

  Ebből derül ki, kié az érintett vezetékszakasz, és ki felel az ott elfolyt vízért.

• Szükség van-e helyszíni ellenőrzésre?

  Kérdezze meg, mit kell addig dokumentálnia, és mit érdemes megőriznie.

• Milyen dokumentumokat és milyen formában kérnek?

  Online, személyesen vagy levélben – és melyik nyomtatványon.

Gyakori kérdések