Budapest és Pest megye · Mindennap 0–24

Műszeres csőtörés bemérés

A műszeres csőtörés bemérés során a vezeték és a helyszín alapján választjuk ki a megfelelő vizsgálatot. Más támpontot ad a szivárgás hangja, a jelzőgáz, a hőkép vagy a nedvesség eloszlása. Az alábbi összehasonlítás megmutatja, mikor melyik módszer hasznos, és hogyan jutunk az első jelektől a célzott hibakeresésig.

Budapesten akár 1 órán belül a helyszínen vagyunk.

Négy különböző támpont

Hang
a nyomás alatt álló vezeték szivárgási zaja
Jelzőgáz
a sérülésen át távozó, felszínen érzékelt gáz
Hőkép
a felszín hőmérséklet-eltérése
Nedvesség
a víz eloszlása a szerkezetben

Hogy melyik ad értékelhető jelet, a vezeték és a helyszín dönti el.

Összehasonlítás

Módszerek összehasonlítása

Az összehasonlítás a tájékozódást segíti. A konkrét vizsgálatot mindig a helyszínhez, a vezetékhez és a tapasztalt jelekhez választjuk ki. A módszernévre kattintva a részletes leírást is elolvashatja.

A vizsgálati módszerek fő jellemzői és feltételei
MódszerVizsgált vezeték vagy felületNyomás és leürítésFő feltétel vagy korlát
NyomáspróbaLeválasztható víz- vagy fűtési vezetékszakaszEllenőrzött vizsgálati nyomás szükséges; az előkészítés a rendszertől függA nyomástartást vizsgálja, önmagában nem jelöli ki a sérülés pontos helyét
Elektroakusztikus keresésNyomás alatt álló víz- és fűtési vezetékNyomás és érzékelhető szivárgási hang szükséges; leürítés nem kellZaj, csőanyag és takaró szerkezet befolyásolja
Jelzőgázos keresésElőkészíthető, leválasztható víz- és fűtési szakaszLeürítés, gázbevezetés és megfelelően szabályozott nyomás szükségesHozzáférés és a gáz felszínre jutásának körülményei számítanak
Hőkamerás vizsgálatVezetékek környezetének felszíni hőmérsékleteA méréshez nem kell leürítés; értékelhető hőmérséklet-különbség szükségesA hőkép közvetett támpont, más eredményekkel együtt értelmezzük
Falnedvesség mérésFalak és más érintett épületszerkezetekNem igényel csőnyomást vagy leürítéstA nedvesség eloszlását mutatja; nem önálló hibahely-meghatározás
Kamerás csatornavizsgálatHozzáférhető lefolyó- és csatornacső belseje; ivóvízvezetéket nem kamerázunkNem nyomáspróba; a hozzáférést és a beláthatóságot kell biztosítaniElzáródás, kanyarulat és szennyeződés korlátozhatja a vizsgálatot

Tünetek

Melyik hibára melyik módszer?

A tünet önmagában még nem jelöli ki a módszert. Először azt tisztázzuk, melyik rendszer és szakasz lehet érintett; ebből következik, milyen vizsgálatok jöhetnek szóba.

Tünetek, az első tisztázandó kérdés és a szóba jövő vizsgálatok
TünetElső tisztázandó kérdésSzóba jövő vizsgálatok
Mozog a vízóra vízhasználat nélkülMelyik vízvezetékszakasz érintett?Szakaszvizsgálat, nyomáspróba, megfelelő feltételeknél akusztikus vagy jelzőgázos keresésBővebben: vízszivárgás bemérés és keresés
Vizesedik a fal vagy beázik az alsó szomszédMilyen rendszerből származhat a víz?Nedvességmérés, indokolt esetben hőkamera, majd az érintett vezetékhez illő keresésBővebben: falnedvesség mérés
Csökken a fűtési rendszer nyomásaKazán körüli vagy vezetéki vízveszteség állhat mögötte?Hozzáférhető részek ellenőrzése, szakaszvizsgálat, megfelelő keresési módszerBővebben: fűtésrendszer szivárgás keresés
Padlófűtésnél rendszeres utántöltés kellMelyik kör érintett?Körönkénti vizsgálat, majd a feltételekhez illő hőkamerás, jelzőgázos vagy akusztikus keresésBővebben: padlófűtés szivárgás keresés
Föld alatti vízvezeték szivárgása gyaníthatóIsmert és hozzáférhető-e a vizsgálandó szakasz?Megfelelő körülményeknél akusztikus vagy jelzőgázos keresés
Visszatér a csatornadugulásMi látható a cső belsejében?Kamerás csatornavizsgálatBővebben: kamerás csatornavizsgálat

Kombinálás

Miért kombinálunk több vizsgálatot a műszeres bemérésnél?

Egy vizsgálat ritkán válaszol meg minden kérdést. A bemérés során három külön feladatot kell megoldani, és ezekhez más-más módszer adhat támpontot. Kötelező sorrend nincs: a vizsgálatokat a helyszín és az addigi eredmények alapján állítjuk össze.

  1. Az érintett rendszer vagy szakasz azonosítása

    Először azt kell kideríteni, melyik vezeték veszít vizet: a hidegvíz- vagy melegvíz-hálózat, a fűtés, esetleg egy lefolyó. A szakaszok elzárása és ellenőrzése sokszor már itt szűkíti a kört.

  2. A keresési terület szűkítése

    Az érintett szakaszon a vezetékhez és a helyszínhez illő módszerrel keressük azt a területet, ahol a hiba valószínű. Ami az egyik helyzetben jól működik, a másikban kevés támpontot ad.

  3. Az eredmények összevetése

    A mérések eredményeit együtt értelmezzük. Ha több jel ugyanarra a területre mutat, megalapozottabban dönthető el, hol és milyen további teendő indokolt.

A bemérés általános menetéről, a kiszállásról és a felkészülésről a csőtörés bemérés Budapest oldalon olvashat.

GYIK

Kérdések a módszerválasztásról

Nekem kell kiválasztanom a vizsgálati módszert?

Nem. Elég elmondania, mit tapasztal, mióta, és melyik rendszert érintheti a probléma. A módszert ezek és a helyszíni feltételek alapján mi választjuk ki.

Miért lehet szükség többféle műszerre?

Mert a módszerek más-más jelre épülnek, és más feltételek mellett adnak értékelhető eredményt. Az egyik az érintett szakaszt azonosítja, a másik a keresési területet szűkíti; együtt pontosabb képet adnak.

Mi történik, ha az első vizsgálat nem ad egyértelmű eredményt?

Megbeszéljük, mit zárt ki az addigi mérés, és milyen feltételek mellett adhat több támpontot egy másik módszer. A további vizsgálatot az addigi eredményekhez igazítjuk.

Miben különbözik a nyomáspróba a hibahely keresésétől?

A nyomáspróba azt mutatja meg, hogy egy leválasztott szakasz tartja-e a nyomást, vagyis érintett-e a vízveszteségben. A sérülés helyét ezután más módszerrel keressük.

Kapcsolat

Hívjon minket

Nem kell előre tudnia, melyik műszerre lesz szükség. Mondja el, mit tapasztal, mi pedig egyeztetjük a helyszíni vizsgálatot. Budapesten és Pest megyében is vállalunk bemérést; telefonon mindennap 0–24 elérhetők vagyunk.

Az induló árról és az ár tartalmáról az árak oldalon tájékozódhat.

Hívjon minket+36 30 262 2897
  • ElérhetőségMindennap 0–24
  • TerületBudapest és Pest megye
  • Telefon+36 30 262 2897